kókuszdió nagyon széles körben használható termény. Elsőként valószínűleg mindenkinek az élelmiszeriparban használt kókusztej vagy a kókuszdió húsa jut eszébe. De mi lesz a kókuszdió többi részével?
A kókuszdió nagyon széles körben használható termény. Elsőként valószínűleg mindenkinek az élelmiszeriparban használt kókusztej vagy a kókuszdió húsa jut eszébe. De mi lesz a kókuszdió többi részével? Sokan hulladéknak gondolnák, de valójában a többi része is remekül hasznosítható – főleg a rost, amelyek a kókuszdió héjának része.
A kókuszrostot más iparágak hasznosítják. Leggyakrabban kókusz erózióvédelmi matracok, hálók és textíliák formájában találkozhatunk vele, amelyek ideálisak lejtők megerősítésére. Emellett kefék és kötelek gyártásához is felhasználják. Manapság egyre ismertebb a kókuszrost tégla formájában történő használatuk is.
A kókuszrost csak az egyik része a nyers kókuszdiónak. A rostok kinyeréséhez addig kell áztatni a kókuszdió héját, amíg a rostok teljesen elválnak a héjtól. Ezután a rostokat megtisztítják és méret szerint osztályozzák.
Leggyakrabban az érett, sötétbarna kókuszdiókat dolgozzák fel. Az éretlen (zöld) kókuszdióból úgynevezett fehér rost nyerhető, amely puhább és finomabb. A kókuszrostot viszont nem használják a kókuszföld előállításához, hanem kókuszhálókat és geotextíliákat készítenek belőle.
A kókuszrost tégla gyártásához a már említett rostok között található gyümölcshúst használják. Ezt a gyümölcshúst kimossák, hőkezelik, szitálják, osztályozzák, és kiválogatják belőle a nagyobb darabokat.
Végül ebből kompakt blokkokat vagy téglákat préselnek. Ezeket a használat előtt be kell áztatni, hogy megduzzadjanak: például egy ötkilós blokkot beáztatva akár 60 l nedves ültetőközeget kaphatunk.
Ha csigák terráriumába keresünk földet, akkor fontosak a gyártási folyamattal kapcsolatos elvárások: egyes gyártók ugyanis tengervízbe áztatják a kókuszdió héját. Ezzel a módszerrel lebontható a rostokat körülvevő puhább anyag, viszont egyes gyártók inkább lemondtak a héjak alaposabb kimosásáról ezt követően.
A tengervízbe áztatott héjakat nem ajánlott terráriumban vagy akváriumban használni, mert irritációt, az állatok házának károsodását vagy akár a csigák pusztulását is okozhatják.
TIPPÜNK: Szeretne optimális körülményeket biztosítani a növényeknek és állatoknak is? Válasszon olyan kókuszrost téglát, amelyről a gyártó garantálja, hogy nem áztatta tengervízbe.
Hogyan kell tehát használni a kókuszrost téglát? A trágyázáshoz és a talaj tápanyagellátásához használt keverék részeként. A kereskedelmi forgalomban kapható keverékek nagy része jelenleg tőzeget tartalmaz. A kókuszrost előtt ugyanakkor nagy lehetőségek állnak: szerves anyag, amely egyben steril, így nem rothad el.
A kókuszföld használható olyan ágyásokban, amelyeknek elegendő tápanyagra van szükségük. Továbbá a talaj kiegészítő összetevőjeként is alkalmazzák (leggyakrabban földes ültetőközeggel elkeverve, javítja a talaj porozitását, így az jobban levegőzik.
A tőzeghez képest a kókuszföld jobban megtartja a talaj nedvességét, és a talaj jobban is öntözhető, ha kókuszrost téglát kevertek el benne.
A kókuszrost téglával bármilyen talajtípus módosítható. Agyagos talajoknál segít fellazítani a talaj szerkezetét és javítja a vízelvezető képességét. Homokosabb talajoknál viszont segíti a nedvesség megtartását.
A kókuszföld terráriumokban és broméliák neveléséhez is felhasználható.
Ahogyan már említettük, a kókuszrost tégla díszállatok nevelésében is hasznosítható: a kókuszból puha alom alakítható ki, amelyen a pókok (pl. négytüdős pókok) vagy csigák nehézség nélkül mozoghatnak.
TIPPÜNK: A fiatal csigák akváriumában finom por formájában használjuk a kókuszföldet. Ha kókuszrostot használunk, abba a fiatal csigák hajlamosak beletekeredni, és így megfulladhatnak.
A kókuszrost tégla trópusi gyümölcsök, például mangó termesztésére is alkalmas. Ugyanis már ültetőközegekkel ellentétben semleges pH-értéke van, ráadásul nem tartalmaz kalciumot sem – ez az anyag nem tesz jót a mangófának.
A tört kókuszrostok keveréke ugyanakkor hasznosítható orchidea, bromélia és más epifiton növények nevelésében is, mert megfelelő talajjavító anyag számukra. A beáztatott kókuszföld elkeverhető fenyőkéreggel, mohával és más, talajkeverék előállítására alkalmas anyagokkal, az adott növények igényeinek megfelelően.
A tőzeg természetes úton történő kialakulására több száz évet kell várni. A tőzeg forrásai korlátozottak, és a tájvédelem irányába kifejtett nyomás miatt ma már ezeket sem aknázzák ki. Ezért folyamatosan új alternatívái után kutatnak.
A kókuszdió termesztésének is vannak korlátai, de a tőzegfölddel ellentétben a kókuszdió kéthavonta takarítható be. De a kókuszföldnek további előnyei is vannak. Viszonylag hosszan marad meg a talajban, lassabban bomlik le, mint a tőzeg. Steril és nem találhatóak benne gyomnövények magvai.
A kókuszrost tégla pH-értéke általában 5,8-6,8 között mozog (a tőzegé 3,5-4,5).
Ahogyan már említettük, a kókuszföld fokozza a légáteresztő porozitást, és több nedvességet tart meg. A kókuszrostot tartalmazó talajt száraz körülmények között is nagyon egyszerűen lehet locsolni: jól tartja a vizet, ezért nem szükséges olyan gyakran öntözni.
A kókuszrost tégla kevés hátrányának egyike, hogy hajlamos a tömörödésre. Ezt úgy kerülhetjük el, ha gondosan elkeverjük a földdel.
Geomall.PageComment.text
Mi, a GEOMAT, s.r.o., köszönjük, hogy hozzájárul a cookie-k használatához. Ennek segítségével weboldalunkon a vásárlást kellemesebbé, a folyamat számos lépését pedig egyszerűbbé tehetjük Önnek, és mi magunk is folyamatosan fejlődhetünk. A „Rendben, elfogadom” gombra kattintva Ön hozzájárul ahhoz, hogy cookie-kat tároljunk az Ön böngészőjében, így Ön maximálisan kihasználhassa a weboldalunk nyújtotta lehetőségeket. A részleteket a következő oldalon olvashatja: „Tájékoztató a cookie-k használatáról“.
Nem található kérdés. Kérdezzen elsőként!